Géza Hegedüs 
Régi Istenek I. kötet 

Három regényt és egy elbeszélést talál az olvasó a Régi istenek című kötetben. A legszorosabb kapcsolat nyilvánvalóan a két első regény, Az isten és a részegek, valamint A végzet sógora

című írások között van. Mindkettő ugyanis a görög történelem félig

elképzelt, félig valós világába kalauzol, az első a Dionüszosz-kultusz

valós hátterének nyomozására, másik az antik tragédiákból

kikövetkeztethető Kreón király életének végigkísérésére invitálva az

olvasót. De tágabban ide kapcsolódik a Bálványrombolók című

regény, az ótestamentumi Bírák könyvében található Bárák és Debóra

történetének mai feldolgozása és az egyiptomi környezetben játszódó Az öröklét bejárata

című kisregény is. Mese, monda, mitológia húzódik valamennyi írás

hátterében, s erről így vall az író: „A mitológiák – vagyis a népek

ősmondái – számomra kezdettől mindmáig igen alkalmasak arra, hogy az

alapvető emberi kapcsolatokat a legáltalánosabb formában próbáljam

kifejezni általuk. Görög regevilág, keleti ősmesék, magyar mondai

emlékek, olykor még a kelta gyökérzetű középkori hősepika is évtizedek

óta olyan támaszanyag, amellyel még napi társadalmi és lélektani

gondjaimat is ki tudom – vagy legalábbis ki szeretném – fejezni.” Mesék,

mondák, évezredes regék újraértelmezése, tehát mindegyik regény – vagy

ha tetszik, legmaibb közgondjaink elemzése, történelmi köntösben.